Acélvágó- és csiszoló korongok

A tyrolit cég két új, szabadkézi vágásra és csiszolásra használható szerszámot mutatott be.

Részletek a Szerszámkeresőn!

Részletek a Szerszámkeresőn!

Hordozható pneumatikus fémfűrész

A CS Unitec amerikai szerszámgyártó cég piacra dobta új, hordozható pneumatikus fémfűrészét, mellyel akár 24″-os csöveket, szerkezeti acélokat vághatunk egy vágásra.


Részletek a Szerszámkeresőn!

Egy igazán erős szerszám

Érdemes megnézni:)
Egy érdekes kerékcsere, egy igazán erős szerszámmal.
Ha erős fúrót keresel, ez igazán jó reklám:)



szólj hozzá: Laza kerékcsere! :-)

Aktuális szerszám 2.: fűnyíró

Egy jól bejáratott fűnyíró :)

Aktuális szerszám: sövénynyíró

Itt a nyár, bőségesen esik az eső, a sövények nőnek, fajtától függően persze, de mindegyiket nyírni kell.
És ehhez is szerszámra van szükségünk. Megoldhatjuk a sövénynyírást kézi szerszámokkal, vagy gépesítve is.

Kézi megoldáshoz használható akár egy egyszerű metszőolló is, vagy kisebb kertészeti ollók, de ezekkel csak kisebb, rövidebb sövények gondozása oldható meg, egy terjedelmes sövénynél elbíbelődhetnénk egy metszőollóval...
A sövényvágó ollók már nagyobb felület gondozására is alkalmasak, ám ezzel sem túl szapora a munka.
Megfelelhet a célnak egy sarló is, ezzel már gyorsabban haladhatunk, viszont nehéz szép, egyenletes felületet kialakítani.

Ha szépen és gyorsan akarunk dolgozni, érdemes beszerezni egy sövénynyíró gépet.
Ma már a legolcsóbb, egyszerű gépet 7.000 ft körül meg lehet vásárolni, innen pedig felfelé - minőségtől, mérettől, teljesítménytől függően - a határ a csillagos ég.
Már szinte minden szerszámgyártó cég forgalmaz sövénynyíró gépeket, ezek nagyjából azonos felépítésűek.
Egy családi háznál szükséges megbízható, strapabíró sövénynyírót 15-20.000 forintért már beszerezhetünk.

Ami különbség lehet: a fogtávolság, és a vágáshossz.
A fogtávolság az elvágtaó legnagyobb ágvastagságot határolja be, a vágáshossz pedig a gép munkaszélességét/hosszúságát jelenti.
A teljesítmény is széles skálán mozog, hobbi célra, családi házhoz már egy 400 W-os készülék is elegendő.
Motorjuk alapján lehetnek akkumulátoros, 230-as, vagy robbanómotoros meghajtásúak.
Házikerti felhasználásra legelterjedtebbek a hálózati csatlakozású sövénynyírók. Megbízhatóak, csendesek. Nagy hártányuk, hogy vezetékkel csatlakoznak a hálózatra. A vezeték pedig könnyen a vágófogak közé kerülhet... Persze ezek a gépek már el vannak látva olyan érintésvédelemmel, hogy a vezeték esetleges elvágásakor sem okozhat a gép áramütést, de ilyenkor minden esetben abba kell hagyni a munkát, és a sérült vezetéket megjavítani.
Akkus gépeknél nincs ilyen probléma, itt az akku és a pótakku (ajánlott) feltöltöttsége lehet a probléma, illetve ezek a gépek kisebb megterhelésre vannak tervezve.
A robbanómotoros gépek inkább nagyobb sövények, parkok ápolására, vagy folyamatos munka esetén használatosak, na és zajosak, nehezek, és büdösek...

Kapható a sövénynyíró gépeknek magas sövényekhez kialakított hosszú változata is, állítható szögű késgerendellyel. Családi házaknál ezt a funkciót azonban egy jó létra is elláthatja...

Egy rövid, angol nyelvű videó

Néhány fontos apróság:

• 230-as gépeknél mindig fokozottan ügyeljünk a vezetékre! (könnyen a kések közé akadhat)
• A sövénynyírót sövénynyírásra használjuk (ne fűszegélynyírásra, vagy komposztaprításra)
• A biztonsági kuplungot nem érdemes eltávolítani, úgysem fogunk egy kézzel dolgozni a géppel (jó esetben:-)
• ajánlott a védőkesztyű és a védőszemüveg használata!

Szögletes lyuk fúrása!

Nemrég fejeztem be egy tanfolyamot, ahol az egyik oktatónk, a szerszámok fejlődését ecsetelve megemlítette, hogy ma már bizony olyan szerszám is van, amivel szögletes lyukat lehet fúrni.
Hónapokon keresztül gondolkoztunk, pörgött az agya mindenkinek, de nem tudtuk kitalálni.

Végül elárulta a megoldást, teljesen egyszerű, és jól példázza a mai szerszámipar fejlődését. Szinte már mindenre van megfelelő szerszám, csak ki kell fizetni az árát!


Nos, várom az ötleteket, kíváncsi vagyok, ki, és mikor találja ki?!

Egy kis szerszámtörténet....

Mert múltunk nélkül nincs jövőnk sem.

Van néhány szakma, ami bizony egyidős az emberiséggel.
Ilyen a szerszámkészítés is. (mert szerszámokra szükségünk van!)
Az ősember hamar felismerte, hogy szerszámokkal hamarabb, többet, és könnyebben tud dolgozni, mint a két kezével. A kő, csont, fa alapanyag adott volt, kitapasztalta ezek tulajdonságait, és saját hasznára formálta őket. Később megismerték a különböző fémeket is, a rezet, bronzot, majd a vasat is.
A vas felhasználása nagyban elősegítette a famegmunkálás fejlődését is, ennek köszönhetjük például a fűrészt is. Még szerencse, hogy megtalálták azt a vasat...
Az ember viszont mindig is a kényelemre törekedett, így nem elégedett meg a kéziszerszámokkal, gépekre volt szükség. Talán az első gép lehetett az emelő, vagy a görgősor, nehéz tárgyak mozgatására.
Aztán jöttek az első fúrógépek. Fordulatszám-szabályozóval (izom), forgásirány változtatással (izom), különböző teljesítménnyel (kis izom, nagy izom), cserélhető fúrószárakkal (vékony bot, vastag bot). Ilyen volt a húros pergőfúró, ami már a kézzel pörgetett fúrószár profi változataként terjedt el a szájról-szájra marketingnek köszönhetően.
A pergőfúrót elforgatva már kész is volt az eszterga.
Ez után megjelente a különböző meghajtások, áttételek is. Csigahajtás, emberi erővel hajtott taposómalom, majd a lóval hajtott malmok, és a vizimalmok.
A víz erejét később fűrészüzemek létesítésére is használták, de voltak vízzel hajtott fúrógépek is.
Víz hiányában a szelet is hasznosították, ugyanilyen célokra.
És máris a XVII. században járunk, amikor a gépek történetének egyik legnagyobb találmánya jelent meg, a gőzgép. Magyarországon 1722-ben létesült az első üzemszerűen használt gőzgép (Európában is elsőként), Semlecbányán, bányavíz szivattyúzására.
Aztán jött az ipari forradalom! Rohamos fejlődésnek indult a textilipar, a közlekedés, a szállítás, a gőzgépek tovább fejlődtek. Egyre korszerűbb szerszámokkal a fémek megmunkálása is könnyebb lett, egyre több gépen, szerszámon jelentek meg a fémek, elsősorban a vas, felváltva a fát.
A XIX. században aztán beindult a tömegtermelés. Már nagy pontossággal, nagy mennyiségben lehetett termékeket előállítani a szerszámokkal, szerszámgépekkel.
Megjelentek a különböző kézi gépek is, pl. az első elektromos kézifúrógép, melynek sorozatgyártása 1905-ben keződött meg.
A XX. században elterjedt a gyorsacél, már szinte minden területen villanymotorokat használnak.
Egyre precízebb, kényelmesebb, termelékenyebb gépek jelennek meg, sőt a század végén már a számítógép is bekapcsolódik a szerszámok közé. Az NC, majd CNC technológia, később pedig a CAD-CAM eljárások szinte felfoghatatlan gyártási eljásárokat eredményeznek.
A gépsor egyik végén be a rönk, másik végén ki az ablak, már csak üvegezni kell... (kis túlzással)

És még ma is napról-napra jelennek meg a hihetetlen találmányok, ötletes szerszámok, itt van például a szögletes lyukat fúró gép.

Na, hogy működhet?


(azért a jól bevált öreg szerszámokat sem szabad kidobni...)